Polgári tanulmányaikat 1988 szeptemberében a szolnoki Széchenyi István Gimnáziumban folytattuk. Az általános (“világi”) gimnáziumi tantervet (reáliákat és humániákat) valamint a speciális katonai, repülési ismereteket és gyakorlati tudást emelt óraszámban, magas színvonalon, kiemelkedő tanulmányi osztályátlaggal sajátítottuk el. A "pilóta"-kiképzés ősztől tavaszig elméleti oktatással kezdődött. Heti néhány alkalommal (aerodinamika, szerkezettan, műszertan, szabályzat, gyakorlati repülés, típusismeret, később a teljesítményrepülés elmélete, meteorológia, navigáció). A gyakorlati repülés Helyszíne a szolnoki (Szandaszőlős)repülőtér volt, árvíz idején kitelepüléssel Besenyszögre, illetve Gyöngyös-Pipishegyre. A "B" viszgáig, azaz az egyedülrepülésig kb: 70 iskolakört kellett teljesítsünk oktatóval, elsajátítva a repülőgép vezetés alapelemeinek és vészhelyzetek megoldásának technikájáit. A "B" vizsga 5 egyedül repült kb 5 perces iskolakör teljesítését jelentette. Ez arra volt elég, hogy behatárolt meteorológiai és forgalmi feltételek mellett az iskolakört biztonsággal megrepüljük. A "B"-től "C" vizsgáig további 20-25 felszállást teljesítettünk részben egyedül, részben oktatóval, hpogy a manuális rutin és a vitorlázás alapelemei rögzülhessenek (termikelés, lejtő repülés). A "C" vizsga egy felszállásból abszolvált minimum 10 perces egyedüli vitorlázást jelentett. Ez a sajátos középiskolai képzési forma a rendszerváltás után hamar megszűnt. Néhányan közülünk a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán folgytatták tanulmányaikat, míg mások a polgári életben álltak helyt. A KATKÓ-ban jelenleg MH Béketámogató Kiképző Központ működik (www.pstc.hu). Bár kitűnő oktatóink voltak, de az MHSZ és a Katonai Kollégium működése körüli bizonytalanság miatt a "C"-től "D" vizsgáig (ezüst koszorú) terjedő szakaszt közülünk már semki sem kezdte meg... Sok év telt el azóta de egykori oktatóink még ma is oktatnak: http://www.repulunk.com/



BULLER - TOUR 2009, SOROKSÁR

SHALOM TestVÉREIM! A kérést most nyílik módom teljesíteni, így az ismért eleredő eső kopogását hallgatva írom hát két felszámolással összekapcsolódóan készítendő papíros között a beszit. ELSŐSORBAN IS szeretném megköszönni, hogy ennyien lehettünk (Zé, Laca, Tomi, Béla, Marci, Érosz, Kutyu, Totya, Bihi és jómagam) és sajnálom, hogy voltak, akik nem jöhettek el, de hát a nagybötűs azért sokszor közbeszól. Volt munkatársam, Gábor csak beugrott egy órára du 3-tól 4-ig, mert munkahelyi fellépése miatt nem tudott maradni, de örömmel segített az elfogyasztandó jópár kiló husi felkockázásában :-), majd - alkoholmentes sör hiányában - lezúzott egy pohár vizet és jól nevelten távozott... Elsőként Béla bácsi érkezett meg, s előzetes egyeztetésünk ellenére sem üres kézzel, mint ahogy azt mindannyian lemásolva ugyancsak megtettétek, melynek eredményeképp nem kis mennyiségű finom innivaló készlet jött össze. Elmondanám, hogy a fogyasztás viszont minden idők egyik leggyengébbikére sikeredett, mind szesz, mind étel tekintetében. Úgy kellett rátok tukmálni az enni és innivalót, ez utóbbi tekintetében még a T2/Laca duó fogyasztása bizonyult csak elégségesnek egy erőteljes szalonspicc eléréséhez reggel 5, fél hatra. /Jogosítvány ügyi okora tekintettel ui. akkor rekesztődött be az italkínálat kóstolgatása nevezett urak részéről :-)/ Majd visszem a T2-től megkapott és nálam bővül csomagot a Körös partra :-) De ne rohanjunk annyira előre az eseményekben. Béla után megérkezett Kozári Tomi, aki nem kis rökönyödésére Bélával karöltve hámozókést kapott a kiskezébe, s Béci még megjegyezte talán azt is, ha jól emlékszem, hogy ilyesmivel azért régen nem találkozott... :-) A Tűzmester megérkezését követően a csipet-csapat szorgos kezei újabb pallért kaptak a nyakukba, hiszen Érosz ellenmondást nem tűrően adta ki a zöldségdarabolásra a parancsot. Hozzáteszem este Zé kissé érdekes arczal kérdezett rá, hogy mit is f.sz van a tányéromban... Amúgy párolt répa volt tárcsás apróhusival... Ja, a menün kicsit változtattam, ami így bográcsos csülok, hagymás bab csabai házikolbival és tárcsás apróhusi lett - különböző krumplis, káposztás, répás köretekkel. No kapja be mindenki a bal heréjét Lacusnak, mert a köretet szinte egy, az egyben kellett kivágnom a kukába... Tudjátok ki a f.c fog nektek párolgatni, hogy egészségesebb kaját is kapjatok!!!! Fact, legközelebb meglepi lesz a kaja, oszt ha nem tetszik, akkor éheztek. Mellesleg a legnagyobb keletje a hagymásbabba szánt rúdnyi házi csabai vastagkolbinak volt, mert pl.: Kozári Tomi úgy belakott belőle, hogy a főtt kajához szerény testméretei ellenére sem nagyon nyúlt... Vagy lehet, hogy a párolz répa okozott benne oly nagy traumát??? Ki tudja... Amúgy a szokásosan későn kezdődő kajálás tekintetében nem én voltam a ludas jelentem, hanem ama bizonyos bal here tulajdonosa, aki az utcába való befordulás helyett a Soroksárira fordult ki, s masszivan elkezdett befelé autózni a városba - még jó, hogy a Kutyu/Zé duó visszavezette őt a felvezető autóval (Ti. Lacika 12 perces telefonos irányítást követően is a belvárosba fordította autóját.) Nem mellesleg köszi Laci a másnapi szíves autóztatást, melynek keretében elszállítottad a testemet kis családomhoz az anyósomhoz a jászságba. Egyébiránt végre valamelyest beállt a teljes köd és az agyhalál Béla foglalkozásával és az általa végzett napi tevékenységekkel kapcsolatban, hiszen odaadóan mesélt róla, de a végére sem lettem okosabb... Állítólag tudok én is úgy dumálni, hogy ne lehessen kivenni belőle semmit, de ehhez képest én kismiska (így, csupa kis betűvel) vagyok csupán :-) De hát én csak egy békési paraszt gyerek vagyok, tudjátok :-), nem érthetek én ám meg oly sokat... Aztán volt még politikai kurzus, és politikai egyeztetés; válság elemző szakkör és némi asztali foci is kaja előtt, után röggelig. Én nagyon jól éreztem magam, csak azt sajnálom, mint minden ilyen alkalommal mindig: Nem volt mindenkivel idő beszélgetni, mert nem is lehet... AZÉRT egy kártyaparti már nagyon esedékes lesz Szentandráson, hogy elverjem (v inkább elnyerjem) a vagyont! REMÉLEM, jól ériztétek magatokat, hgy jászosan zárjam a beszit!

1 megjegyzés:

  1. JY!
    Soraid olvasva még mindig összefut a számban a nyál. Ej de jó is lett volna csak egy harapás is az étkekből a múlt hét végén az Ultrabalatonon:)
    Köszi
    Bihi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.